Itthon

Ma érkeztünk haza délelőtt, majd később részletezem a dolgokat.
Puszilunk: Dorisz, Rami és Detti


Szóval, úgy kezdődött az egész, hogy 3-án reggel fél 7-kor a magzatvizem, majd hívtam Tomit, hogy jöjjön gyorsan haza, mert ez a helyzet. 10 perc alatt itthon is volt. Majd egy óra múlva Ramit felöltöztettük, anyut hívtam, hogy jöjjön Ramiért és utána a mentőt is kihívtuk. Majd a kórházba érve Tomit a H1N1 végett nem engedték fel a nőgyógyászatra és a szülészet osztályra, így lent várt, de mivel a 34 hetet még nem töltöttem be, így átküldtek egy másik kórházba, ami a MÁV kórház volt, mert ők tudtak fogadni. 1 ujjnyira volt nyitva a méhszájam, de egy napra antibiotikumoztak, tüdőerősítőt nyomattak Detti végett és vissza tartották a szülést is.
Majd 4-én délelőtt szólt az egyik szülésznő, hogy délután beindítják a szülést. Sajnos az egyik szülésznőnek sikerült rábeszélni a beöntésre és az epidurális érzéstelenítésre, úgy hogy 14:15-kor elkezdődött a folyamat és 15 óra körül jöttek a fájások, de nem voltak vészesek. Ja és ekkor már 2 ujjnyira volt nyitva a méhszájam. Apu és Tomi felváltva voltak bent a szülőszobán nálam, majd 17 óra körül Tomi véglegesen bent maradt. 18:30-kor jött a szülésznő elköszönni, hogy át a váltó szülésznőnek, mert neki lejár a munkaideje. Én már nagyon elvoltam keseredve, mert nem nagyon jöttek a tolófájások. Aztán 18:40 körül minden megváltozott és olyan gyorsan, hogy az hihetetlen. Jöttek azok a tolófájások, és jött még egy szülésznő-nőgyógyász. Már a haját látták a babának és a szülésznő is maradt mégis, aki menni akart már. Örültem  is neki. Majd a két szülésznő összeveszett azon hogy ki vágjon gátat:). Majd még segítettek Detti vállát kiszabadítani, én szóltam, hogy valaki fogja a lábamat, mert már nagyon zsibbadtak és egy kicsit gyenge is voltam. Tomi és a szül-nőgyógy dokinő fogta a másik lábamat:). Majd megszületett két és fél nyomásra Kovács Bernadett 2320 grammal és 49cm-rel. Tomi elvághatta a köldökzsinórt és már nem is tudom ki fényképezte, le a helyzetet. Meg Tomi lefényképezte Dettit is mindjárt, nagyon nagy hangja volt neki, de nem volt sokáig rajtam, mert vitték fürdetni, öltöztetni és már vitték is fel, mert volt neki egy kis légzés problémája. De az újszülött-intenzív PIC-en, csak 13:30-14:00-ig, és 19:30-20-ig volt látogatás és csak a szülőknek. És a délutáni látogatásnál volt orvosi felvilágosítás is. Dettit még kék fényre is tették, egyszer még a szemét is bekötötték, mert olyan erős volt a kék fény. Kapott antibiotikumot is, de hál isten nem sokáig. Aztán pár napra rá, már szopizhatott is, mert a tápszer kijött belőle, üvegből meg nem nagyon tudott inni, meg nem is szeretett. És végre hétvégére kikerülhetünk kiságyba is, ugyanott az intenzíven. Szegény amúgy sárga is lett, és még most is az, csak már múlóban van neki. Nagyon ügyesen eszik ciciről, tejem van még bőven. Csöndes és nyugodt kisbaba, tiszta apukája.
Ramikát is hozták vasárnap látogatóba, és nagyon örültem neki, de először Beát mondott rám, de mondtam hogy én az anyukája vagyok, erre egyből keresni kezdte tesót. Mondtam neki, hogy már nincs pocakban, hanem fönt van a PIC-en. És ő is mondta, hogy SÖNT-SÖNT (fönt-fönt). Amikor megláttam Ramit, nőtt is és hízott is. Én sajno mindennap sírtam a családomért, hogy egyedül vagyok meg miegymás. De aztán ahogy 3 óránként lehetett menni az anyukáknak a gyerekekhez, úgy jobb lett a kedvem, mert mindig beszóltunk a másiknak, hogy együtt menjük fel. Megvártuk egymást. Tegnap mondták, hogy ma végre haza jöhetünk. Majd még jövö héten kedden kell menni szemvizsgálatra, és január 18-án kontrollra.
Holnap jön végre Rami is, és teljes a család:D

Az olvasást majd pótolom. És köszönjünk mindenkinek a gratulációt:)

Szülés előtt fekszem az ágyban a vajúdóban.

Ha valaki kíváncsi milyen Detti közvetlen a szülés után, annak az e-mail címére eltudom küldeni.