Késés

Eddig azért nem tudtam igazán írni, mert mindig kellett valahova menni, vagy valamit csinálni.

A szombati szülinap:
Tominak reggel közöltem, hogy a mamámat se hadjuk ki semmiből, így inkább mi menjünk ki anyuékhoz. Nem nagyon tetszett az ötlet, de beadta a derekát:D (Kint volt már neki a meglepi tortája:)
Én ahogy felkeltem Dettihez reggel, tisztába tettem, megetettem és úgy döntöttem, hogy inkább előbb megyek ki anyuhoz, és időbe feltesszük a főznivalót. Vittem magammal Dettikét is, mert úgy is akkor tájt kellett etetni, ahogy anyuékhoz a busszal kiértünk. Még előtte bevásároltunk, anyunak szóltam, hogy jöjjön be elénk a városba. Tomit még el is felejtettem felköszönteni, de felhívtam telefonon, és mondtam neki, ne keressen előbb indultunk el anyáékhoz. Ramika pedig a fiúkkal jött utánunk. A fiúk elkezdték már a piálást amikor haza értek, majd gondoltak egyet és mentek fel a kocsmába még egy kis ivászatra. Nem szóltam semmit, csak annyit mondtam a Tominak, úgy igyon, hogy én nem cipelem haza.
De jöttek is haza egyből, mert megváltozott a nyitvatartása, így 13 órától nyitottak. Ebédeltünk, ezután egy órával mentek fel Tomiék a kocsmába, de sajnos nem jöttek haza időbe, mert örültem volna, ha 14órára értek volna haza, így 16 óra lett belőle, és jöhettünk haza a 18:15-ös busszal. Gyorsan hoztam is a tortát, aminek nagyon örült Tomi, majd kapott egy üveg bort (ennyire tellett most), de ennek is örült. Azt mondta, hogy neki már az nagy ajándék volt, hogy anyumékkal töltöttük a születésnapját. A gyerekek nagyon jól viselkedtek, ügyesek voltak, Dettit a hangzavar nem ébresztette fel. Ramit anyuéknál hagytuk, és hétfőn hozta haza. Sajnos Tominak sikerült berúgni, de indulás előtt még mondtam neki, hogy aludjon anyuéknál, majd másnap reggel haza jön. Felvette a kabátját, majd az ajtóból vissza fordult. 3 perccel később már mögöttünk volt, és mielőtt a busz megjelent volna, sajna viszont látta a piáját és az ebédet:(
A buszon végig aludt zacskóval a kezében:), csak mosolyogtam, és a végállomásnál úgy döntöttünk, hogy gyalog megyünk inkább haza. Tomi gyomra egész végig liftezett, (már én voltam úgy vele, hogy mindjárt kidobom a taccsot, de semmi nem lett belőle) majd egy helyen megint viszont látta a piáját. Még gyorsan a boltba is mentünk tejért, haza, majd már etettem is Dettit. Tomi lefeküdt az ágyamra, de zavartam is ki, mondtam, hogy kint alszik a konyhában (ott is van egy ágy, azon alszik apu), és az öreg jött be Rami helyére, még jó hogy ki lehet húzni.

Vasárnap:
Reggel már semmi baja nem volt, egy kicsit fájt a feje. Úgy döntöttem, nem főzök, mert úgy is megyünk hugomékhoz, majd eszünk ott. Tomi nagyon álmos volt. 12 óra után indultunk el, majd útközben még benéztünk egy ismerősünkhöz, megnézni a kislányát, aki már egy éves kis tündérke:D Épphogy megetettük a gyerkőceinket, már mentünk is ki a szérűskertbe, megnézni a rallisokat. Hát mi szinte a végére értünk ki, de egy séta gyanánt megálltunk ott is, majd vissza felé a duna partnál mentünk vissza tesómékhoz. 17 körül indultunk el, mert Tominak hétfőn hajnalban kellett menni dolgozni.

A hét további napjain mindig mentünk valahova. Ramika rosszalkodik, Dettike nyűglődik, de aranyosak és ügyesek a csajszikák. Sajnos tegnapra leesett a hó:(
Úgy volt, hogy tegnaptól vasárnapig leszünk Salgótaránba, de még nem kaptam meg a lányok utána pénzemet, így nem mentünk. Majd két hét múlva, mert akkor lesz Tomi délelőttös. Még jó hogy Tomi erre a két napra vett ki szabit, úgy hogy idegölő napjaim lesznek:P. Szeretem mikor itthon van, de néha vannak olyan tettei, ami végett szeretném, ha dolgozna.
Még nagytakarítást csinálok, és ilyenkor örülök, hogy Tomi itthon van.
Megyek, mert Ramika felébredt és reggelit kell csináljak.
Jövök még a lányok fényképeivel. Ja! És végre jó a mobilom, csinálhatom a videókat a lányokról:D